~Mindenki ellenem...~
Haza érve csak egy jó dolog történt... Kiderült hogy holnap szombat. Hallelujah! Nem kell találkoznom azokkal a szemrehányó nézésekkel.
Másnap reggel holdkórosan ültem fel az ágyamra majd bekapcsoltam a laptopom. Amíg bekapcsolt elmentem zuhanyozni. Felfrisített.
Amint megláttam hogy Józsi fenn van azonnal ráírtam.:
Chat with Józsi
_______________________________________________
Mya Thirwall: Szia! Na hogy sikerült? Beszéltél velük? :o
_______________________________________________
Józsi Backer: Ami azt illeti beszéltem... Már te sem vagy a régi...
_______________________________________________
*M-mi? Ő is kezdi?*
________________________________________________
Mya Thirwall: Mert? v.v
________________________________________________
Józsi Backer: Képet küldött.
________________________________________________
Mya Thirwall: Waat? o.o Ezen nem én vagyok!
________________________________________________
*Jó jó... Abban a pillanatban ti sem hitettek volna nekem. DE! Nem én voltam a képen! Bizonyíthajta Szabi (öcsém ha valakinek nem esett le) is hogy itthon voltam. Jah és tudni kell a képen Dake van Zoey barátja... Ne kérdezzétek nem tudom hogy lehetnek együtt 1,5 éve...*
E kis beszélgetés után lelépett... Tudhattam volna! Hjaj... Valakivel beszélnem kell. Nem fogok a szobámba egy doboz fagyival a tv előtt ücsörögni! Áh, megvan!
-Szia Armin! Átjöttök? Jó lenne beszélgetni valakivel.
-Szia! Bocsi, de nem nagyon érünk rá...
-Aham.... Szóval ti is utáltok ugye?
-Mi? Ennyire lemaradtam volna?... Nem utálunk csak el kell mennünk. Le kell tennem, szia, vigyázz magadra!
-Szia...-És le is tette... Hát ilyen nincs. Már csak Iris maradt, de ő elment a nagynénjéhez Oroszországba...
Hát végül maradt a fagyi evés a tv előtt ötletemnél.
Reggel arra eszméltem hogy egy bödönnel a kezemben a kanapén kelek a bekapcsolt tv előtt... Miért alszok ennyit mostanában? Mindegy. Elmegyek a parkba.
A parkban sétálgattam amikor megláttam egy ismerőst... Nem tudom mekkora szerencse hogy nem valamelyik "barátom", mivel Amber állt velem szemben. Már épp megfordultam és elindultam amikor valaki visszarántott.
-Hé, te! Milyen volt a heted?-Mondta gúnyos mosollyal... Kezdtem egyre mérgesebb lenni, de nem akartam kimutatni. Gxorsan rájöttem hogy ő van ennek a hátterében.
-Hogy én mennyire utállak... Miért csináltad?-böktem ki. Elég váratlanul érhette a kérdés...
-Mit is? Jaaaaah hogy mindenki kerül.-*Ez a színlelés mire is jó? ><*-Mert elegem van belőled, azért.
-Mit tettem?
-Szerinted?! Téged mindenki kedvel, sőt szeretnek! Még a legzárkozottabb emberekkelis jóba vagy, és szép vagy!-*Hoppáááá... Látjátok mit mondott? Láttátok? Ilyen se lesz többé...*
-Talán ha nem lennél ennyire szemét veled is jóba lennének! És kössz a bókot!
-Viggyázz a szádra! Tudom hogy kibe vagy szerelmes!-*Kötve hiszem*
-Tippelj csak!- Majd oda jött hozzám és merő egyszerűséggel megsúgta AZT a nevet... Higgadt akartam maradni nehogy kiderüljön hogy igaza van...
-Haha! Látnod kéne magad! Ő is kedvel ám, szóval nem hagyom hogy összejöjjetek!
-Mi van?! Az se biztos hogy tényleg őt szeretem! Honnan veszed hogy kedvel?!- Ezt már kiabálva mondtam. Úgy tűnik sikerült lebuknom... Majd megint elsúgott egy-két érdekes részletet... Csak tudnám miért suttog...
-Pá-pá Lúzer!-Majd elsétált. Hogy tehette ezt? Tuti hogy ő szerkesztette meg azt a képet! Beszélnem kell Zoeyval... vagy Ronyval. Majd sebes léptekkel elindultam. Remegő kezekkel kopogtattam a nagy faajtón és amikor kinyílt az ajtó...
-Szi-szia Rony. Tudom hogy te is utálsz de ugye beengedsz?
-Épp olvastam... De gyere.-Kedves... Szóval bementem az ajtón majd leültem a kanapéra és elmeséltem ami velem történt. És hitt nekem! De továbbra is közömbös volt velem, csak azt nem tudom miért...
-Most miért vagy ilyen? Hiszel nekem... Ugye? Akkor miért tűnsz mérgesnek?
-Bocsi de még mindig mérges vagyok rád... Nem ez miatt nehogy félreérts...
-Akkor mi miatt? Ne szórakozz! Jelenleg csak te vagy akivel képes vagyok normálisan beszélgetni...
-Hát a múltkori miatt... Amúgy Zoey benne lenne a versenybe és én is, csak Zoey khm...
-Értem-Válaszoltam mielőtt befejezhette volna a mondatát. Rengetek gondolat és kép futott át az agyamon. A délután többi részét nála töltöttem. Mindent kibeszéltünk. Végre valaki aki hisz nekem és bízik bennem! Holnap a suliban mindent tisztázok...! Ígérem...
~III. Fejezet vége!♥~